Kutatás

A kutatás három tematikus perspektívát követ, mivel nem hagyományos reformációtörténet-írást, hanem változatos módszertanokat ötvöző, multidiszciplináris komplex kutatást végzünk.

1. Az első tematikus irány a reformációtörténet-írás historiográfiájának kritikai értékelését végzi; áttekinti és megvizsgálja azokat a módszertanokat és elméleteket, amelyek a reformációtörténeti nagyelbeszélések artikulálását lehetővé tették az elmúlt évtizedekben, elsősorban a nemzetközi kutatásban.

2. A második tematikus irány a reformáció társadalom- és egyháztörténeti, illetve művelődéstörténeti folyamatainak a vizsgálatára koncentrál. A 300 évre kiterjesztett korszakkeretben (1500–1800) értékeli újra mindazt, amit a korszak társadalmáról és kultúrájáról tudni vélünk.

3. A harmadik tematikus irány azt a komplex (multi)mediális vizsgálatot célozza meg, amelyet a legújabb szakirodalom a vallásos írásbeliség kutatásaként (the study of religious literacy) definiál. Keressük arra is a választ, hogy a világi hívők kegyességgyakorlása milyen kéziratos íráskultúrát tett lehetővé, vagy hogy ezek a szövegek milyen módon terjedtek és sokszorozódtak. A 17–18. századi kéziratos nyilvánosság tanulmányozása, illetve az íráshasználati habitusok és praxisok ilyen szempontú vizsgálata a hosszú reformáció mediális jelentőségének a teljesebb megértését szolgálja.

Bővebben: Tóth Zsombor, Hosszú reformáció Magyarországon és Erdélyben I., ItK, 123 (2019), 719‒739.

2021.

Nagy Kornél, The Church-Union of the Armenians in Transylvania (1685–1715), Refo500 Academic Studies (R5AS) 81, Göttingen: Vandenhoeck&Ruprecht, 2021.

2020.

Csata Adél, Benkő József, a historia litteraria művelője. Egy kontextualizáló olvasat, Erdélyi Tudományos Füzetek 291, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Kiadó, 2020.

Fazakas Gergely Tamás, „Egy 18. századi református özvegyasszony publikál? Árva Bethlen Kata önéletírása kéziratosság és nyomtatás határán” in Özvegyek és árvák a régi Magyarországon, 1550‒1940, szerk. Erdélyi Gabriella, Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések. Magyar Családtörténet: Tanulmányok 5, 247‒271. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Történettudományi Intézet, 2020.

Interkonfesszionalitás és irodalom a kora újkorban, szerk. Tasi Réka, Móré Tünde, ReKonf 8. Budapest: Reciti Kiadó, 2020.

Invention, Transfer, and Reception: The Making of the European Reformation, ed. Zsombor Tóth, Journal of Early Modern Christianity 2020/2. Special Issue

Mihalik Béla, A kétszer megváltott nép. Katolikus egyház a Jászkunságban (1687‒1746), Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések (Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020.) További információk itt.

Mihalik Béla Vilmos, „»...szépen és frissen felépíttetjük az plébániát« A jászsági plébániahálózat újjászervezése (1699‒1719).” in Jászkunsági és kunszentmártoni tanulmányok. A XI. Jászkunság kutatása című konferencia előadásai. szerk. Barna Gábor, Várostörténeti és néprajzi tanulmányok 19, 314‒325. Kunszentmárton, 2020.

Vértelen ellenreformáció, szerk. Csorba Dávid, Reformáció Öröksége Tanulmányok 2, Budapest: Gondolat‒Károli Gáspár Református Egyetem, 2020.

 

2019.

 Brázovai feljegyzések/Ȋnseminǎri din Breazova, sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Luffy Katalin, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Egyesület, 2019.

 Huszti László, Calvinus János élete, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmány írta Tóth Zsombor, a szöveget átírta Papp Kinga, ReTextum 10. Budapest: Reciti kiadó,  2019.

Gábor Csilla, „Mit jelent tudásból és tapasztalatból (is) tanítani?” in Hermész után szabadon: Köszöntőkötet Orbán Gyöngyi tiszteletére, szerk. Berszán István, Fóris‒Ferenczi Rita, Serestély Zalán, 303–314. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 2019.

Guitman Barnabás, Vallási törésvonalak a Rákóczi-felkelés idején, Magyar Szemle 28 (2019) 36‒44.

Guitman Barnabás, Politiae sunt opera Dei‒Leonhard Stöckel’s Doctrine of the Government, Acta Universitatis Sapientiae European and Regional Studies 15 (2019) 47‒61.

 Móré Tünde, „Változatok a dicséretre. Szikszai Fabricius Demeter és Szikszai Fabricius Balázs Wittenbergben” in A reformáció és a katolikus megújulás latin nyelvű irodalma szerk., Békés Enikő, Kasza Péter, Kiss Farkas Gábor, Lázár István, Molnár Dávid, Convivia Neolatina Hungarica 3, 110‒8. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019.

Nagy Kornél, „Az elképzelt Aranykor. Az erdélyi örménykatolikus egyház a 18. században.”Történelmi Szemle 61 (2019) No. 2. 267−284.

Tóth Zsombor, „Hosszú reformáció Magyarországon és Erdélyben I.: konfesszionalizációk és irodalmi kultúrák a kora újkorban (1500‒1800). (Módszertani megjegyzések egy folyamatban lévő kutatáshoz)”, ItK, 123 (2019)/6, 719–739.

2018.

Csepregi Zoltán, Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM). Proszopográfiai rész II. A zsolnai zsinattól (1610) a pozsonyi országgyűlésig (1681). II/1. Nyugat-Magyarország (a dunántúli, a bajmóci és a felső dunamelléki egyházkerület). Budapest: MEDit, 2018.

Guitman Barnabás, „A Sáros vármegyei reformáció protestáns emlékezetének rétegei”. In Száraz Orsolya, Fazakas Gergely Tamás, Imre Mihály, szerk., A reformáció emlékezete. Protestáns és katolikus értelmezések a 16‒18. században. Loci Memoriae Hungaricae VII. 208‒216. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018.

Guitman Barnabás, „A bártfai iskola a humanizmus és a reformáció határán”. In Bajáki Rita, Báthory Orsolya, szerk., Lelkiség és oktatás a régi Magyarországon, 99‒111. Budapest: MTA‒PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2018.