A kutatás három tematikus perspektívát követ, mivel nem hagyományos reformációtörténet-írást, hanem változatos módszertanokat ötvöző, multidiszciplináris komplex kutatást végzünk.
1. Az első tematikus irány a reformációtörténet-írás historiográfiájának kritikai értékelését végzi; áttekinti és megvizsgálja azokat a módszertanokat és elméleteket, amelyek a reformációtörténeti nagyelbeszélések artikulálását lehetővé tették az elmúlt évtizedekben, elsősorban a nemzetközi kutatásban.
2. A második tematikus irány a reformáció társadalom- és egyháztörténeti, illetve művelődéstörténeti folyamatainak a vizsgálatára koncentrál. A 300 évre kiterjesztett korszakkeretben (1500–1800) értékeli újra mindazt, amit a korszak társadalmáról és kultúrájáról tudni vélünk.
3. A harmadik tematikus irány azt a komplex (multi)mediális vizsgálatot célozza meg, amelyet a legújabb szakirodalom a vallásos írásbeliség kutatásaként (the study of religious literacy) definiál. Keressük arra is a választ, hogy a világi hívők kegyességgyakorlása milyen kéziratos íráskultúrát tett lehetővé, vagy hogy ezek a szövegek milyen módon terjedtek és sokszorozódtak. A 17–18. századi kéziratos nyilvánosság tanulmányozása, illetve az íráshasználati habitusok és praxisok ilyen szempontú vizsgálata a hosszú reformáció mediális jelentőségének a teljesebb megértését szolgálja.
Bővebben: Tóth Zsombor, Hosszú reformáció Magyarországon és Erdélyben I., ItK, 123 (2019), 719‒739.
2023.
Tóth Zsombor, A hosszú reformáció jegyében. Vallási perzekúció és tanúságtétel a református irodalmi hagyományban a gyászévtizedtől 1800-ig, Humanizmus és Reformáció 41., Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2023.
2022.
Fazakas Gergely Tamás, Emlékezés és térhasználat. Nemzeti és felekezeti ünneplés Debrecenben a 19. század második felében. Loci Memoriae Hungariae X. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022.
Gábor Csilla, „Nyelvek és szövegformák, legenda és királytükör között. Illyés András királyéletrajzairól” In Certamen IX. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. szakosztályában, szerk. Egyed Emese, Pakó László. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2022, 39‒56.
Molnár Lehel: Az unitárius püspöki vizitáció rendszere a korai újkorban. A Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának Kiadványai 10., Kolozsvár: Magyar Unitárius Egyház, 2022.
Őrállók. szerkesztette Péter István, Kolozsvár: Kolozsvári Egyetemi Kiadó, 2022.
Tóth Zsombor, „A tanúbizonyságot tevő egyház és a hosszú reformáció: Beregszászi István magyar nyelvű kéziratos egyháztörténete 1731-ből” In Kolumbán Vilmos József (szerk.) Praeceptor historiae ecclesiasticae: Tanulmányok Buzogány Dezső 65. születésnapjára. Kolozsvár, Románia: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, Egyetemi Műhely Kiadó, 2022, 645‒661.
2021.
Gábor Csilla, „Dialógus” Istenről? – figyelem(hiány) és argumentáció a kora újkori hitvitában”, in A dialógus formái a magyar régiségben, szerk. Farmati Anna, Gábor Csilla, 29–45, Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 2021.
Guitman Barnabás, „A magisztrátus kötelességei és feladatai Leonhard Stöckel államelméletének tükrében”. In Kenyeres, István (szerk.) URBS. Magyar várostörténeti Évkönyv XV. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2021. 83–100.
Luffy Katalin, „Transfer cultural şi literar din perioada Reformei lungi din Transilvania. Un manuscris româno-calvin din Ţara Haţegului”, Revista Corviniana, Acta Musei Coviniensis, I (XIV) 2021, pp. 113-132.
2020.
Csata Adél, Benkő József, a historia litteraria művelője. Egy kontextualizáló olvasat, Erdélyi Tudományos Füzetek 291, Kolozsvár: Erdélyi Múzeum Kiadó, 2020.
Csorba Dávid, Characteristic Features of Recreation in Hungarian Protestant Colleges (16‒18. c.), Philobiblon, 2020/2., 269‒280.
Fazakas Gergely Tamás, „Egy 18. századi református özvegyasszony publikál? Árva Bethlen Kata önéletírása kéziratosság és nyomtatás határán” in Özvegyek és árvák a régi Magyarországon, 1550‒1940, szerk. Erdélyi Gabriella, Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések. Magyar Családtörténet: Tanulmányok 5, 247‒271. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Történettudományi Intézet, 2020.
Gábor Csilla, Dialectics, Rhetoric, and Functional Issues in Early Modern Hungarian Religious Disputes. Polemics Research in a Long Reformation Perspective, Philobiblon XXV(2020), 227–244.
Guitman Barnabás, „Vázlat a Liptó vármegyei kereszténység kora újkori történetéhez.” in Kónya, Peter; Kónyová, Annamária (ed.): Egyház és vallás a koraújkori Magyarországon. 299–310, Prešov: Vydavatelstvo Prešovskej univerzity, 2020.
Interkonfesszionalitás és irodalom a kora újkorban, szerk. Tasi Réka, Móré Tünde, ReKonf 8. Budapest: Reciti Kiadó, 2020.
Luffy Katalin, The Long Reformation at the Micro Level and From a Regional Perspective: On a New Text of the Romanian Reformation in the Hațeg Region, Philobiblon, 2020/2., 245–260.
Mihalik Béla, A kétszer megváltott nép. Katolikus egyház a Jászkunságban (1687‒1746), Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések (Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2020.) További információk itt.
Szegedi Edit, O istorie a antitrinitarismului din Transilvania, Monográfiák. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó 2020.
Szegedi Edit, Antitrinitarische Gebete für die Stadt: der siebenbürgische Antitrinitarismus als „urban event“, Banatica 30 (2020), II, 167‒190.
Tóth Zsombor, Religious Persecution, Exile and the Making of the Long Reformation (1500−1800) in Royal Hungary, Philobiblon 25:2 pp. 205–225., 21 p. (2020)
Vértelen ellenreformáció, szerk. Csorba Dávid, Reformáció Öröksége Tanulmányok 2, Budapest: Gondolat‒Károli Gáspár Református Egyetem, 2020.
2019.
Gábor Csilla, „Mit jelent tudásból és tapasztalatból (is) tanítani?” in Hermész után szabadon: Köszöntőkötet Orbán Gyöngyi tiszteletére, szerk. Berszán István, Fóris‒Ferenczi Rita, Serestély Zalán, 303–314. Kolozsvár: Egyetemi Műhely Kiadó, 2019.
Guitman Barnabás, Vallási törésvonalak a Rákóczi-felkelés idején, Magyar Szemle 28 (2019) 36‒44.